Hogyan válassz tenyésztőt?

Rengeteg megkeresést és üzenetet kaptam a múltkori írásom kapcsán. Ebben a cikkben azt próbáltam érzékeltetni, hogy miért érdemes körültekintőnek lenni kiskutya vásárlás előtt. A fókusz a tenyésztő és a szaporító között tulajdonképpen arra mutatott rá, hogy -e két csoportnak teljesen más a célja. De azt nem írtam le, hogy akkor most konkrétan mire is kell figyelni? Mik azok a szempontok, amiket a gyakorlatban is meg kell vizsgálni, mielőtt kiválasztjuk, hogy kitől szeretnénk kiskutyát. Hobbi kutya választásról lesz szó, nem pedig tenyészállatról. Megpróbálom ezt összefoglalni. Miután már jó sokat olvastál a corgikról az interneten, és biztos vagy benne, hogy ez a fajta temperamentumában és minden másban passzol az életviteledhez, akkor elkezdhetsz tenyésztőt keresni. Szerencsére (vagy nem?) vagyunk jó páran az Országban, van miből választani.

Kezdjük az elején: A tenyésztőknek FCI (Federation Cynologique Internationale, azaz Nemzetközi Kinologiai Szövetség) által vissza igazolt kennel neve van. Az FCI-nek van egy holnapja, ahol van kennel név kereső. Itt be tudjátok írni a kennel nevet és a kereső megmutatja, hogy ez egy valós FCI által visszaigazolt kennel név -e, vagy csak a hasára csapott valaki és azt állítja, hogy ez a kennel neve. Ez miért fontos? Mert kennel név nélkül senki sem tud törzskönyvet adni. A tenyésztők törzskönyv nélkül NEM adnak kutyát. Minden kölyköt letörzskönyveztetnek! Akkor is, ha a kiskutya szőr-szín hibás, vagy nem jött le a heréje. Minden életképes és gazdihoz kerülő kiskutya kap törzskönyvet! A törzskönyvre nem azért van szükség, hogy a kutyával tenyészteni lehessen. Egy törzskönyves kutya még nem biztos, hogy tenyészthető is. A törzskönyv tartalmazza a kiskutya adatait, és a felmenőket 4 generációra visszamenőleg. Magyarul ez egy származási igazolás, a neve is ez! Törzskönyv nélkül pedig a kutya nem tekinthető fajta tisztának, csupán fajta jellegűnek. Ennek hiányában semmi sem bizonyítja, hogy a szülei fajta tiszták voltak. Mert lehet, hogy kiskorában cuki és úgy néz ki, mint egy corgi, de mire felnő érhetnek minket meglepetések-főleg, ha szaporítótól vásároltunk. A kennel névre vissza kanyarodva még annyit megjegyeznék, hogy minden fajtának vannak fajta gondozó egyesületei. Hazánkban az ebtenyésztést a MEOESZ koordinálja. Ezen kívül vannak az egy-egy fajtára, csoportra fókuszáló kisebb szervezetek is, akik a MEOESZ alá tartoznak. A corginak az AAPKK és a HCSC-klub a fajtagondozó egyesülete. Ezeket az egyesületeket általában tenyésztők, küllembírók működtetik. Mindkét egyesületnek van holnapja elérhetőséggel. Biztos vagyok benne, hogy ezeken az elérhetőségeken nagyon szívesen nyújtanak felvilágosítást az ajánlott tenyésztőkről. Ezen kívül vannak a Facebookon csoportok, mint a Magyar Corgi vagy a Corgi Hungary, ahol az oldal elején rögzített bejegyzés formájában fent van a tenyésztők listája. Ok, tehát akkor eljutottunk oda, hogy a szapikat sikeresen kizártuk a kennelnevek alapján. Már nem maradt más hátra, mint végig nézni a tenyésztők listáját. Van, akinek van holnapja, vagy aki csak a Facebookon van fent. Van, aki csak 1-2 évente csinál almot. Vannak, akiknél évente több alom is van. Beszélni kell mindenkivel!! Ki az, aki szimpatikus? Ez mégiscsak egy hosszú távú együttműködés kezdete. Hiszen, ha bármi probléma adódik a kölyökkel, első sorban a tenyésztőt kell keresni az állatorvoson kívül. Folytatva a vizsgálódást, ki az, akinél akkor lesznek kiskutyák, amikor szeretnénk? És ki az, aki olyan feltételeket állít fel felénk, ami számunkra megfelelő? A legtöbb tenyésztő ivartalanítási szerződéssel adja el a kiskutyákat hobbi célra. Ez miért van? Nem azért, mert aljas, gonosz állatkínzó! Az egy nagyon régi és elavult nézet, hogy minden szukának kell legalább egy alom. És a kanok meg jaj, de nagyon élvezik, ha fedezhetnek és ez kell a normális fejlődésükhöz. Az, hogy általában ivartalanítást kérünk egyrészről azért van, mert szeretnénk megvédeni a vonalainkat. Nem szeretnénk még véletlenül sem, hogy az általunk eladott kiskutya, vagy esetleg annak a kölyke szaporítók kezébe kerüljön. Másrészről az ivartalanításnak kedvező egészségügyi vonatkozásai vannak. Szukáknál pl. kisebb eséllyel lesz emlő daganata, illetve nem lesz gennyes méhgyulladása sem. Tanulmányok azt mutatják, hogy az ivartalanított kutyák tovább élnek! És megemlíteném még azt a tényt is, hogy almot lehozni, azért mégiscsak igényel valamiféle minimális szakmaiságot. Ha rosszul csináljuk, akkor ez akár az anya és a kölykök életébe is kerülhet. Ez még a tenyésztőknél is előfordulhat, nemhogy annál, aki nincs tisztában vele, hogy mikor mit kell tenni. Elmesélek egy igaz történetet, ami pár héttel ezelőtt történt. Valaki még hónapokkal ezelőtt keresett nálunk kiskutyát. Akkor nem volt elérhető kölykünk, és hát az ár sem szapis ár volt persze. Nos ennek a kis családnak minden vágya volt egy corgi kölyök. Találtak is valakit Kelet Magyarországon, aki kedvező árért kínált cuki kiskutyákat. A "tenyésztő" egy egy almos hobbista volt, aki úgy gondolta, hogy jaj milyen jó lesz már kicsi kutyákat nevelgetni, hát fedeztessük be Muci kutyát és majd kiskutyázunk, meg jól eladjuk a kölykeit. De Muci kutyát is már eleve egy szaporítótól vásárolták. Így gondolták oda viszik vissza fedeztetni is. Muci kutyának valószínűleg sem tenyészszemléje, sem egészségügyi szűrései, sem semmije nem volt. Ahogy neki sem, úgy a kannak sem. Persze Mucit még ha akarták volna sem tudták volna elvinni egy szűrt, tenyészszemlés kanhoz, mert normális tenyésztő ilyen szukára nem adja oda a kanját még pénzért sem!! Így, hát befedeztették szapi barátjuknál Mucikát Morzsikával. Hát telt, múlt az idő, el is jött a szülés napja. Muci otthon elkezdett szülni, mert gondolták a gazdik, nem egy agysebészet ez. De aztán két kölyök után a szülés megállt (A corgi egyébként alapból császáros fajta. És ez nem azért van, mert nem tud szülni. Tud! Csak 1-2 kölyök után elfárad és általában mindenképp császárra kerül a sor. Ezt megelőzve, a tenyésztőknél többnyire eleve császárral szülnek a corgik) Nem tudjuk mennyi idő telt el, hiszen nem voltunk ott. De ilyenkor az időfaktor különösen fontos! Na hát végül is megtörtént a császár, de két kiskutyát elveszítettek. Na de nem baj, maradt így is elég. Felnevelték őket szépen. Aztán eljött a pillanat, hogy gazdát keressenek nekik. Történetünk főszereplője a Család, boldogan várta a napot, amikor végre hazavihetik a kiskutyát. A "tenyésztő" éppen 50%-kal mondott kevesebb árat, mint amennyiért egy hivatalos tenyésztőtől lehet itthon kutyát venni. De azt hozzá tette, hogy ha kérnek törzskönyvet, akkor a kutya 100.000 Ft-tal lesz drágább! 100.000 Ft-tal??? De miért??? Hiszen a törzskönyvet kiváltani 7.000 Ft-ba kerül. Hát ki tudja, szerintem nem is tudtak volna törzskönyvet adni. Najóóó, mindegy kell a fenének a törzskönyv, hát a Család nem kérte. Haza vitték a kiskutyát 8-10 hetes korában és nagyon boldogok voltak. Aztán telt múlt az idő, a kölyök szépen beilleszkedett a családba. A gyerekeket reggelente boldogan köszöntötte. Egy ilyen kölyök nagyon mókás tud lenni, igazi szeretetgombóc. Bearanyozza a szürke hétköznapokat a puszta jelenléte is. Egyszóval minden happy. Egészen egy borzalmas reggelig. Amikor is reggel felébredve ott találták a kiskutyát halottan, kihűlve a kövön. A kutya fél éves volt! És mindenféle előzmény nélkül egyszer csak meghalt! Gondolj bele, micsoda fájdalom ez. 4 hónapig minden nap ott volt velük. Nagyon megszerették!! Különösen a gyerekek! Mit élt át ez a Család? És mit éltek át a gyerekek? Persze szóltak a "tenyésztőnek", hogy mi történt. De Neki mi volt erre a reakciója? Hát a nagy semmi.... Én nem azt állítom, hogy a hivatalos tenyésztőktől vásárolt kutyákkal ilyen soha a büdös életben nem eshet meg! Mert ez bárkivel megeshet, tenyésztővel és szaporítóval is! Nem vagyunk Istenek!!! A különbség az, hogy a tenyésztők igyekeznek átgondolt párosításokat létrehozni. Igyekeznek kizárni a hibalehetőségeket. De ha mégis megtörténik a baj (és ez bizonyíthatóan tenyésztési hiba és nem ezért történt, mert mondjuk a kutya megevett egy zoknit és gyomorcsavarodást kapott), akkor megpróbálnak valamilyen megoldást keresni. Vagy pénzt adnak vissza vagy másik kölyköt ajánlanak fel, de nem mossák kezeiket, amint kilépett a kapun a kedves gazdi. Ennyit az igaz történetekről és arról, hogy mi az, ami számít.

Azért maradt még néhány gondolat. A tenyésztő és a tenyésztő között is van különbség. Vannak kategóriák. Tegyük fel, hogy kellően körültekintőek voltunk és úgy gondoljuk, hogy találtunk egy rendes tenyésztőt. Van Neki FCI kennel neve, ad törzskönyvet, ivartalanítást kér a hobbi corgik gazdáitól. Próbáljuk meg Őt és a kutyáit alaposabban megvizsgálni, mert néhány szapi képes és tenyésztőnek álcázza magát. Ezt úgy értem, hogy még törzskönyvet is ad és még kiállításokra is eljár. Sajnos ilyen is van hazánkban. Nézzük meg, hogy hány fajtával foglalkozik emberünk. Túl sok fajtát tenyészteni nem érdemes egyszerre. Minden fajtának más és más az igénye, a tenyésztési metodikája. Nézzük meg, hány kutyát tart a kiszemelt kennel. Megnézhetjük -e a kutyáit? Megnézhetjük -e a kölyköket? Megnézhetjük, hogy hol élnek? Mindig van elérhető kiskutya? Mert az már eleve gyanús. Láthatjuk a kölyköknek legalább az anyját? Jár a tenyésztő kiállításokra? Érnek el a kutyái eredményeket? A tenyésztéshez nem muszáj kiállításra járni, de érdemes. A tenyésztők célja ugye az lenne, hogy a standardhez minél közelebb álló, egészséges kutyákat tenyésszenek, figyelembe véve azt is, hogy az adott fajta mire lett kitenyésztve. De ha nem járok kiállításra, honnan tudhatom, hogy jó úton haladok-e? Onnan, hogy nekem mi tetszik? Ez nem elég!! Visszajelzést akarok kapni arról, hogy amit csinálok, azt jól csinálom. Vagy ha nem, akkor mi az, amin változtatnom kell. Ehhez önkritikára van szükségem, és arra, hogy el tudjam fogadni mások (hozzáértők) visszajelzéseit. Vannak olyan tenyésztők is, akik nem a küllemet tartják a legfontosabbnak, hanem a "használhatóságot", az eredeti feladatot. Ők a munkakutyások. De Ők is szelektálnak valamilyen elképzelés mentén. Ők is ellenőrzik, megmérettetik munkájuk eredményét. Pl. munkavizsgára, munkaversenyekre járnak. A corginál ez persze nagyon ritka, itthon talán nincs is olyan tenyésztő, aki erre a tulajdonságra szelektálna, hazánkban az emberek nem terelésre tenyésztenek. Érdeklődjünk, a tenyésztőnél, hogy a kutyáknak van-e bármiféle szűrése? Ez megint csak egy nagyon nehéz téma. Sok tenyésztőnek megoszlik a véleménye arról, hogy a fajtát milyen betegségekre kell leszűrni. Elárulom, hogy a tenyésztésbe vételnek nem feltétele semmilyen szűrés egyelőre. Ennek ellenére a legtöbben mégis leszűretik a kutyáikat erre-arra. A baj szerintem azzal van, hogy egyrészről nem lehet minden betegséget kiszűrni! Mindig vannak olyanok, amikre nem létezik szűrővizsgálat, vagy ha igen, akkor nem megbízható és nem diagnosztikus értékű. Tehát ezt is mindenki másképp csinálja. Ki-ki a maga tudásának és meggyőződésének megfelelően. De valamire minden tenyésztő leszűreti a kutyáit. Mindenki preferenciában tart néhány olyan szűrési eredményt, amit figyelembe vesz a párosítások megtervezésekor. És természetesen a tenyésztők figyelemmel kísérik az állatorvostudomány jelenlegi álláspontját a betegségekkel kapcsolatban, és a tenyésztő szervezetek ajánlásait.

Tehát mi kell ahhoz, hogy valaki tenyésztő legyen ma Magyarországon? Hát sajnos egyébként nagyjából semmi. Mert ez, amit leírtam, hogy hogyan csinálja az, aki jól akarja csinálni, nagyon-nagyon minimuma ennek az egésznek. Én azt gondolom, hogy helye lenne a mai Világban valamiféle iskolának, végzettségnek és tanulmányok folytatásának ahhoz, hogy valaki tenyésztő lehessen. De idáig sajnos még nem jutottunk el. Az a tenyésztő, aki annak kinevezi magát és kennel nevet vált ki. Aki még ezt sem teszi meg, az nagyon a legalja... az a szó szoros értelmében vett szaporító. Mindegy, hogy csak egy almos hobbista, vagy szaporító telepet fenntartó egyéni vállalkozó. Valamiféle belső igényesség és motiváció szükséges ahhoz, hogy ezt az ember megpróbálja jól csinálni. Sajnos jelenleg ezt a tevékenységet semmiféle hatóság nem ellenőrzi, nem koordinálja. Bár a NAV talán ma már jobban vadászik a kutyásokra, mint régen. De sajnos az ellenőrizhetetlenség miatt ők is inkább csak a hivatalos tenyésztőkre fókuszálnak, hogy kellően leadózzák -e "jövedelmüket". Ha az ember ezzel szeretne foglalkozni, lehet belőle tenyésztő, lehet belőle szaporító. Az egész csak az adott egyén igényességén, intelligenciaszintjén és céljain múlik. Ami ezt az egészet meg tudja szűrni, az éppen a vásárlók köre és a vásárlók tájékozottsága, igényei. Mert amíg a szapik akár 400.000 Ft-ért el tudják adni a fajta jellegű kutyáikat, addig lesz, aki úgy gondolja, hogy kis befektetéssel nagyot szakíthat.

És végül álljon itt a magyarországi tenyésztők listája. Néhányaknak van holnapja, másokat a Facebookon lehet megtalálni. Kérlek, ha kiskutyát szeretnétek, Őket keressétek!!!

Adonyi Vanessza -Glowing Garden Gnomes Kennel

Aleksandra Vlascic és Szép Bernadette- TreoweCorgi

Bakos Balázs és Székely Erika- Great By Lucky Kennel

Bálint Dorina -Way Of Winsome Kennel

Borka Anikó- Ginger Heritage Kennel

Gondos József és Oksana Bychikhina- Gondhauzi Kennel

Garda Kata- Killinworth Kennel

Jójárt Csaba és Jójártné Ildikó- Fűzfaparti Kennel

Kolsovszky Kitti- Jewelbug Kennel

Kovács Dániel- Arcanedale Kennel

Kettler-Varga Luca és Kettler Zsolt- Pemberry LTD

Kerti Zoltán -Garden Of Windsor Kennel

Marosi Virág - Cauldron Born Kennel

Nagy Kinga- Deam Of The Queen Kennel

Péterfi L Csaba- Almoneira Kennel

Simon Fanni- Honey Tunes Kennel

Sümegi Klára és Ruzovits Tamás-Morgerton Kennel

Surányi Beatrix- CardiBakery Cardigan Welsh Corgi

Trefán-Török Alexandra- Born To Be Corgi

Zoller Szilvia- Arany Ligeti Nemes kennel

Zoltai József- Beauty And Shine Kennel

Valki Andrea- King Of Darkness Kennel

A lista 2022 október hónapban készült.